A Japán kertek híresek eredetiségükről, szépségükről és az emberek lelkére gyakorolt hatásáról, valamint az emberek mélységéről. Sok anime is előszeretettel használja a Japán kerteket, mint átmeneti helyszínt.

Kialakulása

A Japán kertek kialakulása az ország ősi vallásához, a sintóhoz köthető. Szépen és tudatosan kialakított kerteket először csak szentélyek mellé építettek. Gyakori volt, hogy a kertben kisebb mini szentélyeket helyeztek el a kamik ( vándorló szellemek, istenek ) részére, akik ott megpihenhettek. A kertek szépsége gyorsan elnyerte a földesurak és a császári urak tetszését is, hamarosan kedvelt elfoglaltság lett a kertészkdés. Nem volt ritka az sem, hogy egy daimjó ( földesúr ) saját maga rendezte be kertjét, válogatta ki a hozzá való köveket, fákat és egyéb díszítő elemeket. A következő lépcsőfog szintén a valláshoz köthető, ugyanis a buddhizmus elterjedése a kertekre is rányomta bélyegét: megjelentek a buddhista eszményeket megtestesítő kertek. Persze a vallás és a hit ihlette kertek mellett idővel akadtak szép számmal olyanok is, amelyekkel az építők célja csak az volt, hogy különlegessé tegyenek egy-egy napot, eseményt, vagy akár csak a pihenést. Esetleg kifejezték a gazdagságot, a szegénységet vagy éppen a tervező lelki világát, vágyait az élet terén. A sokféle kerttípusból idővel 4 fő változat emelkedett ki, melyek egyedi vonásokkal rendelkeznek: Paradicsomkert

                                                             Száraz kőkert

                                                             Sétálókert

                                                             Teakert

Paradicsomkert

A kert elnevezését a buddhusta hitvilág paradicsomáról kapta. Ez a kert egy adott pontból vagy oldalról szemlélve nyújthat tökéletes látványt. Általában egy kisebb tó vagy folyam alkotja a kert alapját, melyben kisebb szigeteket alakítanak ki. Ezeket formás kövekkel rakják körbe, és általában egy nagyobb, különleges kinézetű követ, esetleg kisebb növésű fát ( bokrot ) helyeznek rá. A paradicsomkert elengedhetetlen díszei a nesterségesen, kövekből kialakított vízesések, illetve vízlépcsők is. A partot nem túl sűrűn ültetett, de természetes hatásű fákkal, bokorcsoportokkal és néha sobrokkal is díszítik. A kertet a környező  fák és hegyek látványa teszi teljessé, amelyek szinte egybeolvadnak vele.

Száraz kőkert

Ez a kertfajta szorosan kötődik a zen buddhizmushoz. Általában a templomok belső udvarában helyezik el. A templomokat és az egyéb buddhista épületeket magas, tetős fal veszi körül, Így a kert amlegtöbb esetben tökéletesen elkülönül a környező tájtól. A kialakításhoz egy eljesen sík területet választanak, amelyet egyenletesen lefednek apró kavicsokkal. Ezután gondosan kiválasztott nagyobb sziklákat és köveket helyeznek el a kavicsos talajra, melyeket meditációs tárgyaknak tekintenek. Általában az egyedüli növények a kertben a moha, mely a nagyobb sziklák körül található. Megeseik az is, hogy néha egy bokorral és fával is ékesítik a kertet, de szigorúan csak a kavicságy szélén. A kavicsot hullámos mintázatúra gereblyézik, mintha a tenger hullámait akarná ábrázolni. A sziklák néha nem csak a meditűciós eszközök szerepét töltök be: előfordul, hogy valamely ájat - vagy éppen a japán szigetvilágot - ábrázolják.

Sétálókert

A sétálókertben - akárcsak a paradicsomkertben - rengeteg elem játszik szerepet a látvány kialakításában. A paradicsomkerttől eltéen azonban egy-egy oldalról vagy szögből csak a kert egy darabját láthatjuk. Teljes megcsodálásához - mint ahogy a neve is elárulja - egy séta szükséges. Így a kert központi és legfontosabb része az az út, amelyen végigjárunk. Ez készülhet kőlapokból, simára gereblyézett kavicsösvényből vagy egymás mellé helyezett lapos deszkákból is. Néha megszakítja egy-egy híd vagy egy apró folyó, amelyen a kiemelkedő járókövekre vagy fatuskókra lépdelve lehet átkelni. A kert igazi szépsége a táj és a kialakított közeg folyamatos és harmonikus változásában rejlik. A kis szigetek helyett a sétálókertben inkább félszigeteket alakítanak ki a tó vagy folyó partján, amellyel kiemelik a víz fölé tornyosuló fák különlegességét.

Teakert