A n�szirom, m�sik nev�n �risz, az eg�sz F�ld�n elterjedt, fajokban �s fajt�kban igen gazdag nemzets�get alkot.

A botanikusok t�bb csoportba sorolj�k magass�ga �s vir�gainak fel�p�t�se alapj�n.

Haz�nkban n�h�ny vadon �l� faja is megtal�lhat�, sajnos, csak v�dett n�v�nyk�nt. Legismertebb kerti v�ltozata, a k�k n�szirom (Iris germanica) a mediterr�n ter�letekr�l sz�rmaz� r�gi kult�rn�v�ny, melynek ma m�r csak hibridfajt�i ismertek.

Besorol�sa szerint a "magas szak�llas n�szirmok" csoportj�ba tartozik, mivel magass�ga 40-50 cm, als� vir�gszirmain pedig sz�nes, d�sz�t� sz�r�csk�k tal�lhat�k.

Szapor�t�sa

�vel� n�v�ny. M�dosult f�ld alatti sz�ra a gy�kt�rzs (riz�ma) v�zszintesen helyezkedik el k�zvetlen�l a f�ldfelsz�n alatt, abb�l hajt ki minden �vben.

Ha telep�t�s�hez �zletben v�s�roljuk a gy�kt�rzset, lehet�leg azonnal �ltess�k el, b�r h�v�s, sz�raz helyen n�h�ny napot kib�r k�rosod�s n�lk�l. Az el�ltetett sz�rdarab az �vek sor�n a f�ldben sz�tterjed, �jabb n�v�nycsoportokat �s vir�gzati sz�rakat fejleszt.

A kifejlett ut�dokat nyugodtan lev�laszthatjuk az anyan�v�nyr�l, �s tetsz�s szerint tov�bb szapor�thatjuk.

(Ezt a vegetat�v szapor�t�si m�dszert nevezz�k t�oszt�snak.)

Az ut�dok tulajdons�gai - �gy vir�gai is - teljesen megegyeznek az anyan�v�ny�vel.

Ily m�don csere-bere r�v�n k�nnyen komoly fajtagy�jtem�nyre tehet�nk szert.

K�rnyezeti ig�nyei

A n�szirom kedveli a k�zvetlen napf�nyt, er�s �rny�kban vir�gai kisebbre, esetleg szab�lytalan alak�v� fejl�dnek. A talaj laza, j� v�z�tereszt�-k�pess�g� legyen.

Csak a j�l el�k�sz�tett vir�g�gy�s garant�lja a b�s�ges vir�gz�st. Az �ltet�sre kiszemelt ter�letet legal�bb 30 cm m�lys�gben forgassuk �t, �s a f�ldbe keverj�nk m�tr�gy�t.

  Tr�gy�z�sra a szok�sos kerti m�tr�gy�k alkalmasak, vigy�zzunk azonban, hogy a nitrog�nhez k�pest a k�lium �s a foszfor t�ls�lyban legyen.

A nitrog�nb�s�g ugyanis a lev�lzet t�l buja n�veked�s�hez vezethet, ami elvonja a vir�gz�shoz sz�ks�ges t�panyagokat, �s cs�kkenti a n�v�ny betegs�g-ellen�ll�s�g�t.

Agyagos ter�leten mindenk�ppen keverj�nk laz�t� anyagot is, durva homokot vagy komposztot a f�ldbe.

Telep�t�s

�ltet�sre j�lius v�ge, augusztus a legalkalmasabb.

A gy�kt�rzset nem szabad m�lyre �ltetni, v�zszintesen kell elhelyezni k�zvetlen�l a felsz�n al�.

Az sem baj, ha a fels� r�sze egy kicsit kil�tszik a f�ldb�l. Sz�moljunk azzal is, hogy a talaj n�h�ny cm-t �lepszik.

A gy�kt�rzsek 40-45 cm-re legyenek egym�st�l, hogy a kifejlett n�v�nyeknek legyen ter�k a szaporod�shoz.

�ltethet�nk 2-3 gy�kt�rzset is egy "f�szekbe", ekkor azonban nagyobb, 60-75 cm-es t�t�vot hagyjunk.

Azzal is el�seg�thetj�k a n�v�nyek egyenletes elterjed�s�t, hogy a gy�kt�rzseket egyazon ir�nyba ford�tva helyezz�k a f�ldbe.

Ezzel a m�dszerrel mutat�s gyephat�rol� szeg�ly is l�trehozhat�. Ny�ri telep�t�s eset�n vir�gz�s m�r az �ltet�st k�vet� �vben v�rhat�.

�pol�s

A n�szirom nem ig�nyel k�l�nleges gondoskod�st.  Mivel el�g m�lyen gy�keresedik, �nt�zni csak �ltet�skor �s nagyon sz�raz nyarakon sz�ks�ges.

A nem t�lzott m�rt�k� v�zell�t�st �s fejtr�gy�z�st olykor m�sodvir�gz�ssal h�l�lja meg. A t�l�nt�z�s viszont bakt�riumos t�rothad�st okozhat.

A megfelel� vir�gz�s �rdek�ben 3-4 �venk�nt c�lszer� a t�veket �t�ltetni. Az �t�ltet�st vagy a t�oszt�st j�lius-augusztusban v�gezhetj�k el, amikor a vir�gzati sz�rak m�r teljesen elsz�radtak