Az akithoz hasonl kutyk ltezst lltlag tezer vre vissza lehet vezetni. Bizonythat azonban, hogy a szamurjok ksri voltak, s azta is stabil helyk van a japn mitolgiban. Akitabrzolsokat ajndkoznak szerencsehozknt. A kutykat medve- s antilopvadszatra is hasznltk, de rkutyaknt is sokra becsltk ket. A XIX. szzad vgn ms fajtkkal val keresztezsekkel megprbltk nagyobbra tenyszteni, ami kivltotta az akita tiszta tenysztst clul tz mozgalom ltrejttt. 1919-ben mg trvnyt is hoztak az si akita megrzsrl, s a fajtt 1931-ben termszeti kinccs nyilvntottk. Azta nevezik a rgi odate-kutyt akitnak Japn egy szaki tartomnya utn, ahonnan szrmazik. 1937-ben a vak rn Helen Keller Japnba ltogatott, s beleszeretett ezekbe a kutykba, ami az akita szmra meghozta az ismertsget az USA-ban. A II. vilghbor alatti hezst Japnban csak kevs kutya lte tl. Annl gondosabb tenyszts kezddtt azonban az eredeti tpus megrzse rdekben. Az akita inu intelligens, nyugodt, robusztus, ers kutya fejlett vadsz- s vdsztnnel. Vadsz hajlama s nfejsge miatt nem knnyen irnythat kutya. Nagyon rzkeny a terletre s a falkabeli rangsorra, idegen kutykat nem szvesen tr meg maga mellett. Csaldjban s a gyerekekkel megbzhat. Knnyen gondozhat, amely szoros kapcsolatot a csaldjval s kvetkezetes nevels mellett sok megrtst ignyel.
|