A telep�l�sen akkor k�sz�nt be az els� fordulat, amikor 1593-ban M�ri Terumoto (1553–1625) dajmj� fel�p�tette v�rkast�ly�t. A Hirosima-dzs�, a Sz�les-szigeti kast�ly adott nevet a k�r�l�tte kifejl�d� v�rosnak is. A M�ri, majd a Fukusima csal�d uralma ut�n az Aszano csal�d birtok�ba ker�lt a v�ros. Az 1868. �vi restaur�ci� vetett v�get az Aszano csal�d uralm�nak. 1889-ben megyei rang� v�ros lett �s ki�p�lt a kik�t�je. 1894-ben indult meg K�be �s Simonoszeki k�z�tt a Hirosimat is bekapcsol� vas�ti forgalom. Az 1894–95. �vi orosz-jap�n h�bor�ban a cs�sz�ri f�hadisz�ll�st a Hirosima v�rkast�lyban rendezt�k be. A v�ros ipara, kereskedelme �s oktat�si int�zm�nyei rohamos fejl�d�snek indultak.

Hirosima az atomt�mad�s ut�n.

1940-ben, a m�sodik vil�gh�bor� elej�n 350 000 lakosa volt, de 1945. augusztus 6-�n, 8 �ra 15 perckor a vak�t� villan�ssal �s gombafelh�vel k�s�rt atombomba-robban�s a halottak �s a romok v�ros�v� tette. K�t �v m�lva, 1947-ben Hirosima polg�rai „Soha t�bb� Hirosimat!” jelsz�val tartott�k meg h�romnapos B�ke-�nneps�g�ket, ami az�ta is a v�ros legnagyobb �nnepe. 1949-ben a korm�ny a B�ke �s az Eml�kez�s V�ros�v� nyilv�n�totta Hirosimat �s rendk�v�li m�rt�kben t�mogatta az �jj��p�t�st. A lakosok sz�ma 1960-ra �rte csak el a h�bor� el�tti l�leksz�mot, de 1972-ben m�r 534 000 ember �lt a v�rosban.