"Mi�ta nincs itt, az �g dr�ga, f�nom

t�nd�ri kincs�t n�zem elgy�t�rten.

Jaj, Hold, mutasd meg arc�t egy t�k�rben,

engedd az �desemet visszah�nom,

de Hold marad a Hold, kacagva k�nomon."

A c�ltalan bolyong�ssal t�lt�tt hetek egycsap�sra elt�ntek, ak�r a hideg h�, amikor fel�ti a kertekben tany�j�t a tavasz. Az eddig csup�n v�nszorg� percek felgyorsultak, s felgyorsulva n�vekedtek tov�bb napokk�, magukkal sodorva minden eddigi rosszat, ak�r a foly� a hordal�kot. Mintha tonn�nyi s�lyokt�l szabadultak volna meg sz�lettek �jj� mindazok, kiknek kedves volt a m�r h�rom hete �ber l�ny. Egyszeriben minden, ami eddig sz�rke volt, �jra sz�nt kapott.

 Inuyasha sz�m�ra egyetlen h�tr�nyt jelentett a "felt�mad�s". Naponta tucatnyian cs�d�ltek be a k�rterembe, g�tat h�gva minde bejut�si k�s�rlet�nek. Csak akkor tudott probl�ma mentesen le�lni Kagome mell�, amikor m�r r�g aludt. Sajn�lta is, meg nem is. Rossz volt, hogy b�r milyen r�g �ta stabiliz�l�dott az �llapota, � m�g mindig nem sz�lhatott hozz� egy sz�t sem. Az azonban m�r cseppet sem volt kellemetlen, hogy nyugodt sz�vvel v�rhatta meg az �gya mellett a reggelt. Egyre kevesebb dr�t cs�ng�tt Kagome k�r�l, �s a g�pek hada is fogyatkozott. Napr�l-napra kevesebb k�ty� zavarta meg a csendet irrit�l� hangj�val.

V�g�l azt�n csak az egyenletes, b�k�s szuszog�st lehetett hallani a Higurashi h�z emeleti szob�j�ban. M�gis.... Inuyash�t nem hagyta nyugodni az egyre ink�bb tork�t szorongat� gondolat, hogy valami, valahol tragikus fordulatot vesz.

Tudod milyen a tehetetlens�g �rz�se? A f�lelem�, hogy nem tudunk v�ltoztatni a jelenen, �s �gy a nem l�tez� j�v�t siratva elvesz�thetj�k a m�ltat is.

Ak�r egy feh�r szoba, hat�rvonalak n�lk�l. V�get nem �r� egys�g, amit�l m�g akkor sem szabadulhatunk, hogyha behunyjuk a szem�nket. Tehetetlennek lenni olyan, mint ebben a feh�rs�gben menetelni. Tudjuk, hogy megy�nk valahov�, �s m�gis �gy t�nik, hogy nem mozdulunk egy tapodtat sem. Mert nincs benne semmi. �s a legsz�rny�bb az benne, hogy pontosan tudjuk, hogy nincsen benne semmi. Mindegy merre indulsz, nem lyukadsz ki sehov�.

Inuyasha most, �gy �rezte, ebben a vil�gban �l. Ebben a kaotikus, sehov� sem tart� dimenzi�ban, ahol minden mindegy, �s a holnap �pp olyan jelent�ktelen, mint a tegnap. Meg kellett hagyni, gy�l�letes egy �rz�s volt. F�jt, n�hol m�r elviselhetetlen�l. F�jt neki, �s a f�jdalm�t a feh�r f�ny miatt mindenki l�thatta. Sebezhet�nek �rezte mag�t, �s egyszeriben �gy t�nt, elvesz�tette a sz�m�ra k�t legfontosabb dolgot: a falat, amely eg�szen addig eltakarta a k�v�ncsi szemek el�l, valamint a holnapot. A holnappal egy�tt pedig elvesz�tette a rem�ny�t. De mi�rt?

Mert � nem volt mellette.

M�g a fi�t vak�t� f�ny�r vette k�r�l, addig mindenki m�s a hom�lyban ragadt. Abban a szint�n kaotikus vil�gban, ahol minden sz�n kifakult. Ink�bb volt szomor�, mint ijeszt� k�r�ln�zni, �s l�tni, hogy a dolgok nem olyanok, mint r�gen voltak.

Vajon volt ak�r csak halv�ny fogalma arr�l a m�sik vil�gban l�badoz� Kagom�nak, hogy azzal, hogy fel�bredt, milyen esem�nyek sorozat�t ind�totta el, egy t�le nem is olyan t�vol l�v� korban? Vajon elgondolkozott rajta, h�ny szerett�nek okozott akaratlanul is f�jdalmat? Nem, nem val�sz�n�. De �szint�n, nem is nagyon agg�dott miatta. Elv�gre, mi�rt foglalkozna az ember azzal, amire nem eml�kszik?

***

Tal�n egy hete lehetett, hogy Inuyash�nak v�gre alkalma ny�lt besz�lni Kagom�val. T�le szokatlan izgalommal v�rta, hogy mit fog reag�lni a l�ny, amikor k�nnyed mozdulattal beugrik az ablakon, �s f�loldalas mosollyal k�sz�nti majd az �lomszusz�kot. �, - sz�gyen szemre – el�g romantikus fogadtat�st k�pzelt el. Term�szetesen Kagome r�sz�r�l. Valami olyasmit, hogy felpattan az �gyb�l, a nyak�ba ugrik, meg�leli, Inuyasha pedig azt sz�nlelve, hogy ez neki roppant k�nos �s kellemetlen, visszatuszkolja az �gyba, arra hivatkozva, hogy „sokat kell pihennie”. De, mint minden fontos alkalom el�tt, most is k�sz�tett egy B vari�ci�t. Nem v�gzett benne jelent�s v�ltoz�sokat, csup�n egyetlen fontos elemet cs�sztatott be a kellemetlenked�s �s az �gyba tuszkol�s k�z�: viszonozta volna az �lel�st.

Ezzel szemben, a fogadtat�s, amiben r�szes�lt, kor�nt sem volt �nnep�lyes. S�t, m�g csak meghat�, vagy sz�v�lyes sem.

Ugyanis amint bel�pett a l�ny szob�j�ba, �s Kagome �szrevette �t, sik�tott. Nem sikoltott, sik�tott. Mint aki megijedt. �s tal�n pontosan ez is volt a helyzet, hogy megr�m�lt. Inuyash�t�l.

Inuyasha sz�m�ra hamarosan teljesen vil�goss�g v�lt ennek a mi�rtje. A szob�ba, szint�n r�m�lten beront� Sot�ta, valamint Kagome mam�ja, elmes�lt�k neki. Mindent.

„M�r kor�bban el szerett�k volna mondani, de hirtelen elt�nt�l, azt�n meg csak Kagom�hoz ment�l be est�nk�nt” – �gy kezdt�k. Kar�ltve igyekeztek min�l l�nyegre t�r�bben, m�gis kell� r�szletess�ggel elmondani… ami volt. A besz�lget�s alatt egyszer sem nevezt�k nev�n azt, ami volt. Csup�n �gy, �s hasonl� m�dokon �rt�k k�r�l. De erre lehetett egy�ltal�n j� sz�t tal�lni? Kagome orvosai szerint „sajn�latos eset”, a bar�tai szerint „pech”, a csal�dja szerint pedig „kezelhet� baleset”. Inuyasha szerint ez egyenesen maga volt a „trag�dia”.

� k�s�bb – j�val k�s�bb – amikor tov�bb adta bar�tainak a h�reket, nem szapor�totta feleslegesen a sz�t. K�nt�rfalaz� monol�gb�l aznap kapott �pp eleget. Csak a l�nyeget mondta, a t�m�r �s puszta val�s�got.

- Kagome nem eml�kszik. Semmire – ennyit mondott.

***

Kiss� morbid humor, de most m�r �rtette, mit �rezhetett Midoriko, amikor a sz�ve �s a lelke kiszakadt a mellkas�b�l, hogy azt�n a Szent �kk�v� v�lhasson. � is valami hasonl�t �lt �t, mikor a sokk okozta k�bulatb�l felocs�dva eljutott az agy�ig, hogy Kagome t�nyleg nem eml�kszik semmire. Illetve… ez �gy nem teljesen igaz. A l�ny eml�kezett, nagyon is sok mindenre. A csal�dj�ra, a nev�re, az iskol�ra, a bar�taira, a fontos d�tumokra.

3 �vet kiv�ve.

A 15. sz�let�snapj�t�l sz�m�tott 3 �v szinte teljesen kit�rl�d�tt az agy�b�l. �ppen ez�rt roppant m�d meglep�d�tt, amikor k�z�lt�k vele, hogy � m�r 18 �ves nagyl�ny. �s h�t m�g Inuyasha hogy meglep�d�tt!

Viszont ak�rmennyire nem tetszett neki ez (mily’ finom megfogalmaz�sa, hogy val�s�ggal d�grov�son volt), k�nytelen volt 100%-ban igazat adni a rossz h�r hoz�inak. M�r �nmag�ban az elegend� bizony�t�knak sz�m�tott, hogy Kagome sik�t� fr�szt kapott, amikor megpillantotta. �m aprop� pillant�s, akadt ott m�g valami.

Amikor Inuyasha hazat�r�se el�tt, m�g egyszer felment az addigra elcsitult l�nyhoz, �s belen�zett a szem�be, semmit sem l�tott. Vagyis h�t persze, l�tott, csak… Azokb�l a r�gi �rz�sekb�l, amiket mindig l�tott, valah�nyszor azokba a barna szemekbe n�zett, most egyet sem v�lt felfedezni a k�rd� szemp�rban. Idegenk�nt tekintettek,a szerint�k ismeretlen, aranyl� szemekbe.

Na �s h�t az�ta a bizonyos nap �ta, a szent�ly melletti kis falura r� sem lehetett ismerni. A legt�bb embernek, akik ismert�k �s kedvelt�k az ifj� papn�t, nem maradt kedv�k sok mindenhez. F�leg nem a j�kedvhez. �gy azt�n a negat�v energi�k val�s�gos szellem t�megeket vonzottak oda, amikkel Miroku, Sango �s Kaede alig b�rtak el. S noha tehett�k volna, Inuyasha seg�ts�g�t k�rni sem mert�k.

A f�lig szellem fi� �ll� nap a f�j�n �lt. N�zett maga el�. Ak�rh�ny szellem j�tt, egyetlen egy ellen sem r�ntott kardot. Ahogyan a falusiak a munk�hoz �s a sz�rakoz�shoz, �gy � a harchoz nem �rzett k�l�n�sebb kedvet. Valahol bel�l � maga is tiszt�ban volt vele, hogy ez n�la hatalmas bajt jelent, viszont ez sem izgatta.

Annak idej�n nem volt ideje meggy�szolni a szerelm�t. Miel�tt ak�r csak belegondolhatott volna, hogy val�sz�n�leg itt a v�ge, Kikyo var�zslata m�r �lomba is altatta �t. Amikor pedig fel�bredt az �lm�b�l, m�r annyira mindegy volt. Mi �rtelme lett volna valaki olyanra haragudni, aki �vtizedekkel azel�tt meghalt?

Most azonban els� k�zb�l kaphatott k�stol�t mindazon f�jdalomb�l, amit a szeretett szem�ly elveszt�se jelentett. Ha Kagome test�nek nem is volt imm�ron komolyabb baja, Inuyasha fogalma szerint a sz�v�nek nagyon is volt. Elvesz�tette az eml�keit, �s azokkal egy�tt mindazt, ami ehhez a vil�ghoz k�t�tte. Elvesz�tette a vil�got, �s benne mindent, ami mag�hoz Inuyash�hoz k�t�tte. Elvesz�tette mindazt, ami most m�r nem is l�tezett a sz�m�ra.

Egyszer m�r s�rt Kagome miatt, most ism�t er�s k�nyszert �rzett r�, hogy megint megtegye.

De m�gsem tette.

„Nem fogom elsiratni. M�g nincs v�ge. Nem, am�g �n azt nem mondom!”

Egyszer m�r engedett a sorsnak, hogy elvegye t�le a szerelm�t. M�g egyszer nem fog kifogni rajta.