A g�s�k viselte

A „vir�g �s f�zfa vil�ga” sosem hitt a sz�kmark�s�gban, az anyagi korl�tokban. A g�s�k viselete a legdr�g�bb kelm�kb�l, legnemesebb anyagokb�l k�sz�l. A ruh�hoz, legyen sz� b�rmilyen id�szakr�l, szinte mindig hozz�tartoznak a k�vetkez�k: mint�s szat�n, selyem, damaszt, brok�tok, arany ny�stsz�r, aranyfon�l, ez�stc�rna, j�de, korall, tekn�sp�nc�l, gy�m�nt, ametiszt, ach�t, cs�sz�rfa ( a l�bbelikhez), valamint a nyugati vil�g sz�m�ra ismeretlen kelm�k. A kieg�sz�t�kh�z tov�bbi anyagok sz�ks�gesek: k�l�nb�z� min�s�g� mer�tett pap�rok, puszp�ngfa a f�s�kh�z, illetve pap�r selyem �s bambusz a naperny�kh�z, legyez�kh�z, �s k�zit�sk�khoz. 
Az id�sebb g�s�k par�k�t hordanak, amelyek �ltal�ban import�lt igazi emberi hajb�l k�sz�lnek.

(par�ka)

 Az arcfest�kekhez a t�rt�nelem sor�n, igen sokf�le anyagot haszn�ltak fel.

A kimon�k

A g�s�k minden tulajdonukn�l t�bbre tartj�k a kimon�ikat, hivat�suknak e n�lk�l�zhetetlen kell�k�t, �s jelk�p�t- amire gyakran �gy tekintenek mint saj�t lelk�kre. Egy hagyom�nyos jap�n kimon� megvarr�s�hoz tizenk�t m�ter hossz�, �s harminch�t centim�ter sz�les sz�vetre van sz�ks�g, (1 tan) van sz�ks�g , de a maikok �s a geikok  �lt�z�ke k�tszer ennyi anyagot fedez. A t�lv�z idej�n hordott kimon�khoz, ak�r h�rom tan kelm�t is elhaszn�lnak. A viselet s�lya n�ha megk�zel�theti a 20kg-ot ( egy maiko s�ly�nak a fel�t). A neh�z kimon� k�nnyed visel�se r�sze a g�s�k tananyag�nak.  Az obi (�v) megk�t�se egyszerre ig�nyel kifinomult tud�st, �s fizikai er�t.

(kimono)

Nem v�letlen hogy a legt�bb g�s�nak �lt�ztet�je van. A hanamacsi vil�ga a kimon�k k�r�l forog. A ruh�k tervez�se, kiv�laszt�sa, aj�nd�koz�sa, a fiatalabb g�s�kra val� hagyom�nyoz�sa a mindennapi �let�k szerves r�sz�t k�pezi.  A kimon�k az obival, �s a kieg�sz�t�kkel egy�tt egy�rtelm�en visel�j�k st�tusz�t jelzik a sz�rakoz�negyedben. A maikok kimon�i a fiatal n�k hagyom�nyos elv�t t�kr�zik: els�sorban visel�j�k fiatals�g�t, �s sz�ps�g�t igyekeznek vele kiemelni. A fiatal maikok kimon�ja gazdagon d�sz�tett, a rajta l�that� mot�vumok �ltal�ban az �vszakok v�ltoz�s�ra utalnak. Min�l magasabb valaki rangban, kimon�ja ann�l szol�dabb d�sz�t�s�.  Az id�sebb maik�k kimon�j�n kevesebb a d�sz�t�s, a geik�in pedig az obi f�l�tt nem tal�lunk d�sz�t� mot�vumokat.
�nnepek idej�n mind a maikok , mind a geikok els� fell�p�s�k alkalm�val fekete kimon�t d�sz�tenek, amelyet �t-�t embl�ma d�sz�t a ruha �jjain, el�l, �s h�tul. Kev�sb� hivatalos alkalmakkor megengedett a sz�nes, d�szesebb, c�meres kimon�k viselete. A f�ggetlen geiko ruh�j�t a csal�di c�mer , az okij�ban �l� geikok, �s maikok kimon�j�n pedig h�zuk embl�m�ja d�szeleg.
A h�tk�znapokon d�szes, b�leletlen pamutk�nt�st, (yukata) viselnek.

(yukata)

A gall�r a g�s�k szolg�latban elt�lt�tt idej�t szimboliz�lja. Gall�r alatt egy levehet� szallag �rtend�, melyet h�tul, a kimon� nyakr�sz�hez varrnak. A maikok szallagja kezdetben v�r�s, majd id�vel egyre t�bb ez�stsz�lat h�meznek r�. A gall�r �tv�ltoz�sa a v�r�sb�l, feh�rbe azt jelzi, hogy a maiko geikov� l�pett el�.

(piros gall�ros maiko)

Hajd�szek

(faragott jap�n f�s�)

A maikok d�szes hajt�it (kanzasi) ak�r koron�nak is tekinthetj�k. �ltal�ban k�t r�szb�l �llnak: egy apr�cska csokorb�l, �s legal�bb f�l tucat lel�g� szalagb�l , amelyek �vsz�zadok k�rforg�s�t t�kr�zik. A hajd�szek szimb�lumai visszak�sz�nnek a kimon�k anyagain, �s egy�b dekor�ci�s kell�kein. Egyetlen m�s kult�r�ban sem �vezi olyan nagy tisztelet az �vszakokat, mint Jap�nban.

A hajt� �vr�l �vre v�ltozik, s mindig az adott �vb�cs�ztat� fesztiv�l mot�vumait haszn�lja

A l�bbelik

Jap�nban hagyom�nyosan igen sokf�le l�bbeli l�tezik. A k�l�nb�z� viseletek egyar�nt t�kr�zik a tiszts�get, a foglalkoz�st, vagy az egy�ni �zl�st. A maik�k l�bbelije azonban egyedi: a t�z centim�ter magas, cs�sz�rf�b�l k�sz�lt fapapucs(okobo) el�rulja, hogy visel�je egy k�l�n oszt�lyba tartozik.

A geikok get�j�t szint�n cs�sz�rf�b�l k�sz�tik, de alacsonyabb �s egyszer�bb: sima falap, k�t fakock�val. Ahogyan szerte jap�nban a „vir�g �s f�zfa vil�g�”-ban is  az a szok�s, hogy a l�bbeliket a szob�ba l�pve levetik, �s kint hagyj�k a bej�rat el�tt.

okobo

geta