„A szoba h�s�n
otthonos lettem hamar.
El�ld�g�ltem.

A sz�raz �gon
varj� telepedett meg.
�sz van, este van.”   Matsuo Bash�

   Inuyasha val�ban az elhat�roz�sa szerint cselekedett. Ahelyett, hogy lemondott volna Kagom�r�l, folyamatos l�togat�j�v� v�lt. A maga m�dj�n megpr�b�lta mag�t visszavar�zsolni Kagome �let�be. Ha nem is �llt k�zvetlen�l mellette, mindig ott volt a k�zel�ben, ak�r a bar�tai ugrottak fel egy kicsit hozz�, ak�r pihen�sre v�gyva kik�ldte �t a szob�b�l. Ak�rhogy is, mindig ott volt hall� t�vols�gon bel�l, �s ezzel Kagome tiszt�ban volta nap minden perc�ben. S hogyha a l�ny kedve, eg�szs�gi �llapota �s l�togat�inak cs�kken� sz�ma engedte, akkor Inuyasha le�lt az �gya v�g�be, Kagome fel�lve nekit�maszkodott a h�tt�ml�nak, �s besz�lgettek. Hossz�, �sszef�gg� eszmecser�t ugyan nem folytattak, de sz�val tartott�k a m�sikat. Noha a f�lig szellem nem volt valami nagy mes�l�, hogyha k�rdezt�k valamir�l, � v�laszolt – kiv�ve, ha a k�rd�s nem feszegetett semmilyen lelki akad�lyt sz�m�ra. Mag�r�l p�ld�ul nem sokat mondott el a l�nynak, hi�ba is k�rlelte olykor. F�lt, hogyha m�lyensz�nt� monol�gba kezdene, el�bb-ut�bb kikotyogna valamit az �rz�seir�l, majd megpr�b�ln� valami hetvenked� maszlaggal elkend�zni a dolgot, azt pedig nem akarta. Jobbnak l�tta, ha az eml�kei vesztett miko sz�m�ra egyel�re megmarad agg�d� bar�tnak, aki a t�bbi t�rsa nev�ben is seg�ti a mihamarabbi felgy�gyul�st.

  Aprop�, ami a t�bbieket illeti, Kagome el�g k�nnyen vette a dolgot. Miut�n hajland� volt meg�rteni, hogy Inuyasha nem a fejf�j�sa sz�lem�nye – mint azt el�sz�r hitte -, valamint egy�ltal�n nem �rt� sz�nd�k�, hajland� volt meghallgatni Inuyasha p�r szavas magyar�zat�t, majd azt is, amit a csal�dja f�z�tt hozz� a dologhoz. P�rszor a szellem fi� majdnem k�zbe sz�lt, p�ld�ul amikor a nagypapa olyan, szerinte korh� esem�nyekr�l kezdett el besz�lni az unok�j�nak, amik igaz�b�l eget ver� s�letlens�gek voltak, de – az �g tudja csup�n, hogyan – mindig siker�lt t�rt�ztetnie mag�t. Ami a feud�lis hist�ri�kat illeti, term�szetesen a v�g�n � sem �szta meg a f�lsz�tagos bevakkant�saival, elv�gre voltak dolgok �s r�szletek, amiknek csak � lehetett a tud�ja. Ilyen sz�mba ment a m�sik vil�gban, �tkel�si lehet�s�g h�j�n rekedt Miroku, Sango, Shippo �s Kaede any�, valamint olyan l�tfontoss�g� kulcs mozzanatok a m�ltjukban, amik n�lk�l most nem tartan�nak ott, ahol. Kicsit furcsa volt �gy mes�lnie Narakur�l, Kagur�r�l, a csat�kr�l �s a s�lyosabb s�r�l�sekr�l, hogy Kagom�nak a f�lelemt�l m�g a szeme sem r�ndult, csup�n a hal�lesetek alatt ny�g�tt be egy „�h”-t, vagy sir�nkozott egy sort az elhunytak�rt. Furcsa, �s groteszk �lm�ny volt. Ha tehette volna, erre Inuyasha nem igaz�n akart volna eml�kezni, de egy hi�nyos mem�ri�j� el�g volt a „csal�dban”.

  Mellesleg nem csak a modernebb �let�n kellett v�ltoztatnia az �sz haj�nak. Bar�tai a korabeli oldalon ragaszkodtak hozz�, hogy amikor otthon van, vegye ki a r�sz�t az ottani �letb�l is. Nem akart�k e k�ppen m�g �t is elvesz�teni. Inuyasha teh�t elj�rt vel�k szellemekre, d�monokra, valamint t�l nagyra n�tt rovarokra vad�szni. Beseg�tett p�r �gyben a falun bel�l is, na persze, kiz�r�lag olyanokban, amiket rangj�hoz m�lt�nak tartott. �jra szok�s�v� v�lt norm�lis id�ben kelni �s fek�dni, valamint a naplement�t egy f�n �ld�g�lve v�gig n�zni. Hossz� id� �ta el�sz�r �jra �lvezte az �let�t. Legal�bbis valami hasonl� volt. Most, hogy a f�jdalom, a tulajdon elveszt�s�nek vesz�lye nem vesz�lyeztette, sokkal felszabadultabban mert a kel� nap szem�be n�zni, �s sokkal nyugodtabban hajtotta este �lomra a fej�t, nem f�lve a r� v�r� �lmokt�l.

Pozit�v v�ltoz�sa pedig hamarosan a t�bbiekre is j� hat�ssal volt. Ahogyan � maga is, bar�tai is sz�p lassan visszar�z�dtak a mindennapjaikba. Mirokunak megint volt kedve n�k ut�n cs�mborogni, Sango pedig minden egyes lef�lel�s alkalm�val akkor�t s�zott oda a kis k�jencnek, hogy a szerzetesnek bel�thatatlan id�re biztosan elment a kedve az idegen szokny�kt�l.

Shippon l�tsz�dott meg legink�bb a v�ltoz�s j�t�kony hat�sa. Megint rajzolgatott �s j�tszott a helyb�li gyerekekkel, ism�t merte cukkolni Inuyash�t, aki a r�gi lelkesed�ssel n�vesztett dudort a kis v�r�s fej�re egy-egy nagyobb hecc ut�n. A rend kezdett vissza�llni mind a re�lis, mind lelki vil�gukban. Egy h�nap telt el �gy, a kiss� m�g t�r�keny boldogs�gb�l fel�p�tett, ill�kony val�s�gban. A dolgok mentek a maguk �sv�ny�n, n�hol szorult csak a szek�r egy kis noszogat�sra a tov�bb halad�shoz.

�m hirtelen a szek�r v�szesen d�c�gni kezdett…

Inuyasha sohasem volt k�pes meg�rteni, mi�rt t�r�dik az ember annyit a k�lsej�nek sz�p�tget�s�vel, m�g akkor is, ha egyesekn�l a pr�b�lkoz�s m�r eleve rem�nytelennek bizonyult. Elv�gre megfelel�, j� alapanyag n�lk�l igen neh�z sz�p munk�t kiadni a kez�nk al�l. De nem a haland�k, f�l fajt�rsai, a szellemek is hajlamosak voltak beleesni az ide�lok csapd�j�ba. T�bbet adtak megjelen�s�kre, mint hatalmuk �pol�s�ra �s ez sokszor saj�t veszt�ket okozta. � maga egyetlen ujj�n megtudta sz�ml�lni azon alkalmakat, amikor t�zetesebben megvizsg�lta mag�t egy t�k�rben. Illetve, eset�ben egy tiszta, ny�lt felsz�n� t�ban. M�g kisgyerek cip�ben j�rt, akkor m�g valamennyire �rdekelt�k ezek a butas�gok, amiket a ragad�s emberi hi�s�g sz�lt. Holdf�nyes �jszaka volt, s ugyan a sz�l keltette fodrocsk�k kiss� �sszekusz�lt�k a v�z r�la alkotott k�p�t, de az�rt a l�nyeget siker�lt hib�tlanul kivennie. Semmi k�l�nleges. M�rmint, a szellem kateg�ri�ban teljesen �tlagosnak sz�m�tott, az emberi k�r�kben pedig csak egy fejfed�re volt sz�ks�ge m�ss� �lc�z�s�hoz, m�r ha valaha is ilyen kicsinyess�gre vetemedett. �nn�n m�sa nem igaz�n kavarta fel bels� vil�g�t, f�leg az�rt nem, mert � m�r gyermekk�nt megtanulta azt, amit sajnos oly’ sokaknak hi�ba magyar�z a j�zan �sz: a j�t nem a k�lcsinyben, sokkalta ink�bb a bens�ben kell keresni.

  �m hi�ba vallotta teljes odaad�ssal ezt az �r�k igazs�got, valami m�s m�g az elvn�l is m�lyebben gy�keredzett a lelk�ben. Ez pedig nem volt m�s, mint a saj�t �nbecs�l�s�nek �lland� rombol�ja, a sz�gyenfolt az �let�ben – emberi mivolta.

  Ebben a gyenge, sz�nalmas form�j�ban m�g egyetlen egyszer sem l�tta mag�t. Term�szetesen a nyilv�nval� dolgait, p�ld�ul hajsz�ne, vagy, hogy elt�nnek az eredeti f�lei, ezekkel a dolgokkal tiszt�ban volt. Viszont nem volt hajland� szembe n�zni azzal az �nj�vel, akinek a rengeteg s�rt�st, megal�z�st �s m�sik el�l val� b�jk�l�st, a f�lelmet k�sz�nhette. Irt�zott �gy megjelenni m�sok el�tt, m�g tulajdon bar�ti el�tt is… A rossz tapasztalatnak nagy hatalma van.

  Az is csak egy �tlagos napnak indult – mint szinte minden nap, ami v�g�l kor�nt sem szokv�nyosan v�gz�d�tt. A nap korai szakasz�ban Sangoval elmentek a k�zeli faluba, hogy m�resre tan�tsanak p�r bogarat. Rettent�en ocsm�nyak voltak, a v�g�sokb�l kioml� bels�s�geik pedig kifejezetten gyomorforgat�k, �gy mondani sem kell, mennyire h�l�sak voltak a d�lben el�j�k tett �tel kellemesen f�szeres illat��rt. D�lut�n nagyr�szt ki-ki h�dolt a maga szenved�ly�nek, vagyis Inuyasha �s Shippo semmittev�se kib�v�lt azzal a felett�bb sz�rakoztat� mag�nsz�mmal, amit a szerzetes k�jenc, �s Sango b�ntet� kez�nek k�sz�nhettek. Noha egyik�k se merte soha hangosan bevallani, a „jaj ne, m�r megint” m�g�tt mindig akadt egy kis k�r�r�m. Ami rossz az arcb�rnek, az j� a l�leknek, ugyeb�r, �s ez t�k�letesen igaz volt a Miroku arc�n d�szelg� pofonokra is. V�gezet�l, viszont m�g kor�nt sem utols� sorban, naplemente t�jt a t�bbieknek siker�lt r�besz�lni�k Inuyash�t, hogy ne m�snap menjen el Kagom�hoz, hanem mindj�rt most azonnal. Sokat nem kellett gy�zk�dni, am�gy sem volt semmi �rdekfesz�t� kil�t�s az est�j�kre vonatkoz�n, az meg a f�lszellem sz�m�ra azt�n teljesen mindegy volt, hogy itt unatkozik, vagy ott. Teh�t gyors, kor�nt sem k�nnyfakaszt� – rendben, Shippo r�sz�r�l igen, mert egy olcs� kis tr�kk miatt kapott egy m�retes tockost Inuyash�t�l – b�cs� ut�n a fi� �truccant „szomsz�dolni”.

 �lete egyik legmeggondolatlanabb d�nt�s�nek bizonyult.

  Amint bel�pett a Csontok k�tj�ba, �rezte, hogy valami nincsen rendben. A v�gtelennek t�n� k�ks�g mintha hirtelen �ssze akarta volna roppantani, a tulajdon teste b�rt�nnek t�nt. R�ad�sul a kellet�n�l tov�bb tartott, mire �szrevette a „kij�ratot”, nem csak az �rz�kei j�tszottak vele, t�nyleg j�val tov�bb tartott. �r�lt, amikor v�gre szil�rd talajt fogott a l�ba, musz�j volt s�hajtania egy p�rat, hogy a t�dej�ben megsz�nj�n v�gre az a fullaszt� �rz�s. Kifejezetten j�l esett neki a kora �szi szell� illata, teljesen �tmosta bel�lr�l, felfriss�tette. Fell�pdelt azon a p�r l�pcs�fokon az ajt�ig, amit elh�zva azonnal megcsapta �t az esti h�v�s, mit a z apr� szent�ly falai sikeresen a z�rt t�ren k�v�lre z�rtak. Kedves ismer�sk�nt k�sz�ntette a test�n v�gig fut� borzong�st, amit az enyhe cs�p�s szell� okozott. R�g nem �rezhette h�la a ny�ri k�nikul�nak, �s m�r el is felejtette, hogy mennyire szereti ezt. Kom�tos l�ptekkel indult meg a h�z fel�, ki�lvezve talpa alatt a forr� betonb�l �rad� h�t. K�l�n�s, gondolta. Ritk�n voltak az �rz�kei ennyi ki�lezve a k�r�l�tte l�v� vil�gra. Vajon most mi lehet az oka? Tal�n izgatott. De mi�rt is lenne az? Badars�g…

  M�gis, valami a gyomr�ban mocorogni kezdett, ahogy egyre k�zelebb �rt a bej�rati ajt�hoz. A hetedik �rz�ke azt s�gta, v�rjon egy kicsit, m�g ne menjen be. Megtorpant egy pillanatra, de azt�n tov�bb ment, letudta a marad�k t�vot is a h�z �s maga k�z�tt. Keze az ajt�n volt. „Furcsa”. Mi�ta nem hallgat a meg�rz�seire?

Elh�zta a shojit. Vagy ink�bb… mag�t�l tol�dott el?

A rizspap�r m�sik oldal�n ott �ll Kagome, pontosan el�tte. A l�ny arc�n megjelen� k�t r�zsasz�n vir�g teljesen �rthet� volt, hisz a k�zt�k l�v� t�vols�g m�r bele tartozott az intim kateg�ri�ba. �m ez m�g nem volt minden, mivel Kagome nem volt egyed�l. A h�ta m�g�tt h�rom l�ny toporgott, nyakukat ny�jtogatva pr�b�lt�k meg kilesni, mi t�rt�nhetett ami megtorpan�sra k�sztette. A h�rom sokat sejtet�en csillog� szemp�r l�tt�n Inuyash�ban benne rekedt a szusz. A fen�nek nem b�rt most az egyszer, pont most arra a h�lye kis hangra hallgatnia?!

 - Inuyasha… te… mit keresel itt? – Kagome zavar�ban nem a fi� v�ll�t n�zte az arca helyett. Inuyash�nak felt�nt, hogy a l�ny keze m�g mindig az ajt�n van. Mintha v�rn�, hogy v�gre becsaphassa azt az � orra el�tt. Kiv�telesen nem h�zta fel mag�t rajta, elv�gre legsz�vesebben most � is elt�nt volna a balfen�ken. �m erre m�r aligha ny�lhatott volna lehet�s�ge, hiszen a frusk�k m�r �szrevett�k – mi sem lehetett volna ennek �kesebb bizony�t�ka, hogy a tekintet�kkel majdnem le�gett�k a kimon�j�t. �gy okoskodott, hogyha m�r nyakig benne van a p�cban, akkor megpr�b�lja menteni, ami m�g egy�ltal�n menthet�: a m�lt�s�g�t.

- Gondoltam r�d n�zek – r�ntotta meg k�z�mb�sen a v�ll�t, azt�n kis sz�net ut�n hozz� tette – De �gy l�tom, nem unatkozol – b�k�tt fej�vel alig �szrevehet�en a h�rom feh�rn�p fel�. A l�nyok eml�t�s�re m�r Kagome is �szbe kapott, �s v�gre hajland� volt abba hagyni a fels�je tanulm�nyoz�s�t.  - �, igaz is. Inuyasha, �k itt a bar�taim: Eiri, Yuki �s Ayumi. �tj�ttek besz�lgetni egy kicsit, �s…

- �s a vil�g�rt sem akarunk zavarni, �gyhogy m�r itt sem vagyunk – a k�z�ps� l�ny (t�k egyform�k voltak, �gyhogy fogalma sem volt melyik�k) karon ragadta k�t m�sik t�rs�t, �s egy kor�nt sem kedves mozdulattal arr�bb tess�kelt�k Inuyash�t az �tb�l – L�gy j� kisl�ny, majd telefon�lunk! Szia!

Ahogy a h�rmas elviharzott a k�zelb�l, Inuyash�nak els�nek egy forg�sz�l jutott az esz�be. Kor�nt sem sok �r�mmel fordult vissza az el�szoba fel�, mert nagyj�b�l sejtette mi fog most k�vetkezni. Kagome otthoni szab�lyzat�ban az els� helyen a titkol�z�s �llt, vagyis �t soha, senki nem vehette �szre, ez�rt is kellett folyton elrejt�znie m�lt�s�g�n aluli b�v�helyekre, hogy a hirtelen becs�ppen� l�togat�k le ne f�lelj�k.   -  H�t, el�g k�nnyen vett�k a dolgot. F�l�slegesen majr�zt�k any… Mi az? Mit n�zel �gy

rajtam?

Ha j� jelnek vette, hogy Kagome nem r�gta ki azonnal p�ros l�bbal, vissza a saj�t vil�g�ba, akkor nagyon el volt t�vedve. Megfordulva olyan ig�z� barna szemek n�ztek az �v�ibe, hogy nem sok hi�nyzott a sz�gyenteljes pirul�shoz. Az elm�lt hetekben m�r megszokta, hogy Kagome m�r nem �gy n�z r�, ahogyan r�gen szokott. Ugyan nem tudta, miben is rejlik a k�t tekintet k�z�tti m�ss�g, de �gy volt �s ez n�ha napj�n sz�ven is �t�tte. Most viszont annyi meglepetts�g, �h�tat �s ki tudja m�g h�ny f�le �rezel keringett a m�lybarna �riszek felsz�n�n, hogy kis h�j�n belesz�d�lt. 

- H�, mi a baj? Mi ez a meglepett n�z�s? – k�rdezte a kellet�n�l kicsit er�sebben.

Kagome hangy�nyit kij�zanodva az �mulat�b�l karon ragadta a tehetetlen Inuyash�t, majd egy sz� n�lk�l h�zni kezdte maga ut�n, mintha egy b�bu volna. Ez egy�ltal�n nem tetszett a fi�nak, s enne hangot is adott. Eg�szen addig nem hagyta abba a hangos szitkoz�d�st, m�g a l�ny v�gre le nem engedte r�la b�kly�it a f�rd�szoba el�tt.               -  El�ruln�d, m�gis mire volt j� ez a huzig�l�s? – tudakolta goromb�n, s hogy

felh�borod�s�t m�g �rthet�bb� tegye, t�ntet�leg elfordult t�le. Ekkor azonban megakadt valamint a tekintete. A t�k�rk�p�n.

Mintha m�g az �jszaka is rajta nevetett volna. Haj�n, mely ugyan olyan �rnyalat�, mint a hib�tlanul s�t�t �gbolt mit nem ragyog be f�ny�vel a Hold, gyarl� test�n, amiben puszt�n egy olyan valami, mint a hideg, tart�s k�rokat okozhat, a sz�v�n, amit imm�r nem f�t�tt teljes odaad�ssal a t�l�l�s �szt�ne �s az er� tudata keltette l�ng. F�zott. Sz�ja szeglet�ben megjelent a k�k egy halov�ny �rnyalata, ujjai egyre g�rcs�sebben kapaszkodtak kimon�ja ujj�ba, s eg�sz l�nye igyekezett min�l kisebbre �sszeh�z�dni. Nem puszt�n a leveg�, az eg�sz mindens�g el�l szeretett volna elt�nni, csak erre a p�r csek�ly �r�ra. De megtehette-e? Volt-e ereje hozz�? Nem. M�g a szellemeknek sincsen el�g hatalmuk ahhoz, hogy dacoljanak az �let�kkel.

Kagome borzaszt�an agg�dott miatta. Mikor Inuyasha megl�tta mag�t a f�rd�szoba t�k�rben, valami olyan futott kereszt�l az arc�n, amit a lexikonokban hi�ba keresn�nk szavak form�j�ban. Ezut�n a fi� fogta mag�t, kirohant a h�zb�l �s mire utol�rte, m�r fent �lt a kertben l�v� fa egyik termetes �g�n. Az isten�rt sem akart lej�nni, trakt�lhatta volna Kagome sz�p �s rossz sz�val, inthette ak�r �v� monol�ggal, minden �res locsog�sk�nt pattant vissza r�la. Ha csak egy kicsit is, hib�snak �rezte mag�t a Higurashi l�ny a t�rt�ntek miatt. Nem tehetett r�la, de annyira meglepte, nem is, ink�bb led�bbentette, ahogy megjelent az ajt�ban… Arra is nehezen tal�lt megfelel� kifejez�st. Viszont ez az �rz�s pozit�v volt, annyi biztos. Igaz�ndib�l – noha ezt sem alapj�raton, a k�r�lm�nyekre val� tekintettel meg azt�n v�gk�pp nem mondta volna el Inuyash�nak -, noha a l�lek �s m�velts�g ter�n m�r j� p�rszor elk�pzelte mag�ban a sz�m�ra ide�lis fi�t, a kompoz�ci� eg�szen addig nem volt teljes, am�g el nem h�zta odalent az ajt�t, �s meg nem l�tta a k�sz�b�n �csorg� fi�t. Persze azon �rdemek �s er�nyek amivel �lmai sz�ke hercege rendelkezett, m�g fele ar�nyban sem volt megtal�lhat� a f�lig szellemben, s�t, �pp hogy a dolgok ellenkez�i. M�gis, amikor r�n�zett Inuyash�ra, a belsej�ben mintha valami felki�ltott volna: „� az!”.

Ez term�szetesen butas�g volt. Ez�rt is nem akarta elmondani neki. Mert h�t a fi� szimpl�n a bar�tja volt, hi�nyos tudom�sa szerint sohasem volt enn�l t�bb k�z�tt�k. S ugyan n�ha felderengett Kagome fej�ben a gondolat, hogy Inuyasha eltitkol el�le valami l�nyeges dolgot kettej�kkel kapcsolatban, vagy, hogy hazudik neki bizonyos dolgokat illet�en, ezt a sejt�st mihamar�bb elkergette messzire. Mi�rt?

Kin�zett a f�n �l� fi� egyre ink�bb a s�t�ts�gbe vesz� alakj�ra. M�g �gy is, ilyen �rz�sekkel a belsej�ben is a tart�sa kir�lyi volt, magabiztos �s er�s. Mint � maga.

Mi�rt? Mert, noha az esze nem eml�kezett konkr�tumokra a vele t�lt�tt hossz� id�szakb�l, azt r�vid (�jra) ismerets�g�k alatt is megtudta, hogy Inuyash�ra sok mindent lehet mondani. De a hazug nem tartozott k�z�j�k.

Kagome csal�dja aznap nem volt odahaza. �desapja hal�l�nak az �vfordul�ja volt �s ezen alkalomb�l ell�togattak a temet�be, hogy tisztelet�ket tegy�k a hajdani Higurashi h�z feje el�tt. Kagome v�gtelen�l sajn�lta, hogy nem tarthatott vel�k, de hi�ba volt felmen�i fel� minden nem� k�r�s, �desanyja �s a nagyapja a t�l�k telhet� legnagyobb szigorral �gyba parancsolt�k a l�nyt. Mivel a t�voll�t�ket egy napra tervezt�k, nem k�rtek meg senkit sem a k�rh�zb�l, sem a csal�d bar�ti k�r�b�l, hogy vigy�zzon a l�nyukra, mert a kis beteg �llapota szerencs�re napr�l-napra javul�st mutatott. B�r mindezek ellen�re az�rt k�rbe telefon�ltak az oszt�lyt�rsainak – Eirinek, Yuk�nak �s Ayuminak – hogy p�r r�pke �ra erej�ig legyenek kedvesek �s sz�rakoztass�k bar�tn�j�ket. Mondani sem kell, �r�mmel elfogadt�k a pletyk�l�sra val� felsz�l�t�st.

Ez volt azt�n az a nagyon korai el�zm�nye annak, hogy Inuyasha m�g hajlani f�l egykor is a fa tetej�n gubbasztott az egyre hidegebb id� �s a bizony�ra elg�mberedett v�gtagjai ellen�re. B�r Kagome nem akarta feladni a fi� leim�dkoz�s�t a lombkoron�b�l, k�nytelen volt m�gis �gyba b�jni. Rettenetesen kimer�ltnek �rezte mag�t, l�ktetett a feje �s kavargott a gyomra. A l�zm�r� szerint ennek az oka a majdnem 39 fokos l�za volt.

Miut�n a gy�gyszerek is hat�stalannak bizonyultak, megpr�b�lt elaludni, de f�lig az �lmok �s az �brenl�t hat�r�n valahogy mindig visszat�ncolt.                                                                                                               - Te meg mi�rt nem alszol? – hallatsz�dott az ablak fel�l. A l�zt�l �s a k�v�ncsis�gt�l

csillog� szemmel fordult az �rkez� fel�, aki egy vadmacska kecsess�g�vel ugrott le a p�rk�nyr�l a puha sz�nyegre.

-Hogy tudt�l felm�szni? – k�rdezte – Hiszen most nem vagy…                    - Gyakorlat teszi a mestert – szak�totta f�lbe szel�d hat�rozotts�ggal Inuyasha. K�zelebb l�pett az �gyhoz, majd leguggolt, hogy Kagome p�rn�n nyugv� feje egy magass�gban legyen az �v�vel – Nem tudsz aludni?                                                                                                                          - L�zam van.                                                                                                              - Mi? Mi�rt nem sz�lt�l?                                                                                          - Mert nem akartalak… megzavarni – a tov�bbiakat bel� fojtotta a hirtelen r�t�r�

H�nyingere, ami rosszabbkor nem is j�hetett volna. V�gre hajland� volt ez a makacs kutya adni valamilyen �letjelet, erre nem k�pes p�r sz�t v�ltani vele! Megfordult a fej�ben, hogy megpr�b�lja eltussolni rosszull�t�t, de az im�nti f�l mondata ut�n felesleges lett volna b�rmit is takargatni, �gy „nyugodt sz�vvel” jajdult fel, mik�zben jobbj�t er�sen f�j� has�hoz szor�totta.

Inuyasha azonnal fenn termett mellette az �gyon, egyik kez�vel megtartva Kagom�t �l� helyzetben. Nem s�r�n �polt beteget, fogalma sem volt, kell-e valamit ilyenkor mondani vagy tenni, �s ha igen, akkor mik a megfelel�, nyugtat� hat�s� szavak. Rossz volt l�tni Kagom�t, ahogy egyed�l pr�b�l uralkodni a f�jdalm�n. Az viszont m�r hat�rozottan d�h�t� volt, hogy �l mellette, mint valami fadarab. Roppant kellemetlen helyzet.

Amint enyh�lni l�tsz�dott a roham, Inuyasha seg�tett a l�nynak visszafek�dni. A barna szemek azonnal lecsuk�dtak, s p�r perccel k�s�bb a kint r�zend�t� t�csk�k ciripel�se mell� egy halk szuszog�s is p�rosult. Inuyasha egy ideig m�g mozdulatlanul �lt az �gy sz�l�n, de mihelyst Kagome l�gz�se lelassult, megk�nnyebb�lten huppant lejjebb egy emelettel. B�r az emberi test�nek nem volt t�lzottan kellemes a kem�ny fakeretnek d�lve, a f�ld�n �lve �jszak�znia, mint oly sokszor m�r, most is megemberelte mag�t. Noha kezdetben �gy tervezte, hogy v�gig fent marad, �s �rzi a papn� �lm�t, szempill�i egyre huzamosabb ideig �lelt�k �t egym�st, kezdett ki�r�lni az elm�je. V�g�l elb�biskolt.

- INUYASHA!

A sz�l�tott r�gvest felriadt a k�ts�gbe esett ki�lt�sra, s egy pillanat m�ve sem volt, Kagom�t ism�t a karj�ban tartotta. A l�ny arca a h�n�l is feh�rebb volt, ajkaib�l l�that�an minden v�r kifutott, a takar�j�t szor�t� kezei remegtek, ak�r a ny�rfa levelek. �mb�r csak sejthette, de a fi� �gy v�lte, egy r�m�lom kelthette fel. Egy pokoli �lom.

- Kagome – suttogta halkan a nev�t, b�r azt nem tudta, pontosan ilyen hat�st is v�r t�le. Viszont Kagom�ban valami tudhatta erre a v�laszt.

- Inuyasha…! Inuyasha… - gyenge karok �lelt�k �t a derek�t, hogy k�zelebb h�zva a remeg� testhez a fi�t, Kagome mellkas�ba f�rhassa m�rv�nysz�n arc�t. V�ratlan �s sz�vet melenget� tett volt ez, s noha maga a kutya szellem egy perc erej�ig teljesen leblokkolt, a kezei magukt�l viszonozt�k az �lel�st. Mire �szbe kapott, m�r v�delmez�n �lelte k�r�l a hozz� simul� l�nyt, aki tov�bbra is sz�net n�lk�l k�nt�lta a nev�t, mintha az er�t adott volna neki.

Olyan furcsa volt sz�m�ra �gy �lni vele, ilyen k�zvetlen kontaktusban. M�g egyszer sem volt p�lda ehhez hasonl� alkalomra �s ez, �ppen ez�rt k�l�nleges volt – �gy is, hogy a m�sik f�l ezt minden bizonnyal negat�v �lm�nyk�nt �lte meg. Kagome v�llai enyh�n megremegtek, ahogy halkan pityeregni kezdett. Inuyasha nagyon szerette volna megtudni, hogy mi zaklatta fel ennyire, de az id�pont nem volt �ppen a legalkalmasabb. „Majd. Amikor lehiggadt.”

Ahogy a percek lassan �r�kk� h�zt�k ki magukat, �s �k ketten m�g mindig egym�snak borulva �ltek a s�t�t szoba cs�ndj�ben, Inuyasha r��bredt, hogy megv�ltozott. M�r nem ugyan az a szem�ly volt, aki egykoron b�rmit megadott volna az�rt, hogy v�gtelen hatalomra �s er�re tehessen szert. Azt, pontosan nem tudta volna megmondani, a v�ltoz�s konkr�tan miben keresend�, csak egy �rz�s volt. Mert, l�ssuk be, r�gi �nmag�t ugyan ebben a helyzetben elk�pzelni igen csak neh�zkes lett volna, majdhogynem egyenl� a lehetetlennel. De �szint�n sz�lva nem nagyon b�ntotta a dolog.

M�s volt. De Kagom�val volt.

�s ez �t egyel�re minden�rt k�rp�tolta.

A N�gy L�lek Szent �kk�ve f�nye halv�nyan felderengett az asztali fi�k takar�s�ban. Halov�nyan, de hossz� id� ut�n ism�t f�nylett. Mintha ism�t meg�rezte volna �rz�je f�jdalm�t, amit a p�r visszat�rt eml�kfoszl�ny okozott.