A Jap�n kertek h�resek eredetis�g�kr�l, sz�ps�g�kr�l �s az emberek lelk�re gyakorolt hat�s�r�l, valamint az emberek m�lys�g�r�l. Sok anime is el�szeretettel haszn�lja a Jap�n kerteket, mint �tmeneti helysz�nt.

Kialakul�sa

A Jap�n kertek kialakul�sa az orsz�g �si vall�s�hoz, a sint�hoz k�thet�. Sz�pen �s tudatosan kialak�tott kerteket el�sz�r csak szent�lyek mell� �p�tettek. Gyakori volt, hogy a kertben kisebb mini szent�lyeket helyeztek el a kamik ( v�ndorl� szellemek, istenek ) r�sz�re, akik ott megpihenhettek. A kertek sz�ps�ge gyorsan elnyerte a f�ldesurak �s a cs�sz�ri urak tetsz�s�t is, hamarosan kedvelt elfoglalts�g lett a kert�szkd�s. Nem volt ritka az sem, hogy egy daimj� ( f�ldes�r ) saj�t maga rendezte be kertj�t, v�logatta ki a hozz� val� k�veket, f�kat �s egy�b d�sz�t� elemeket. A k�vetkez� l�pcs�fog szint�n a vall�shoz k�thet�, ugyanis a buddhizmus elterjed�se a kertekre is r�nyomta b�lyeg�t: megjelentek a buddhista eszm�nyeket megtestes�t� kertek. Persze a vall�s �s a hit ihlette kertek mellett id�vel akadtak sz�p sz�mmal olyanok is, amelyekkel az �p�t�k c�lja csak az volt, hogy k�l�nlegess� tegyenek egy-egy napot, esem�nyt, vagy ak�r csak a pihen�st. Esetleg kifejezt�k a gazdags�got, a szeg�nys�get vagy �ppen a tervez� lelki vil�g�t, v�gyait az �let ter�n. A sokf�le kertt�pusb�l id�vel 4 f� v�ltozat emelkedett ki, melyek egyedi von�sokkal rendelkeznek: Paradicsomkert

                                                             Sz�raz k�kert

                                                             S�t�l�kert

                                                             Teakert

Paradicsomkert

A kert elnevez�s�t a buddhusta hitvil�g paradicsom�r�l kapta. Ez a kert egy adott pontb�l vagy oldalr�l szeml�lve ny�jthat t�k�letes l�tv�nyt. �ltal�ban egy kisebb t� vagy folyam alkotja a kert alapj�t, melyben kisebb szigeteket alak�tanak ki. Ezeket form�s k�vekkel rakj�k k�rbe, �s �ltal�ban egy nagyobb, k�l�nleges kin�zet� k�vet, esetleg kisebb n�v�s� f�t ( bokrot ) helyeznek r�. A paradicsomkert elengedhetetlen d�szei a nesters�gesen, k�vekb�l kialak�tott v�zes�sek, illetve v�zl�pcs�k is. A partot nem t�l s�r�n �ltetett, de term�szetes hat�s� f�kkal, bokorcsoportokkal �s n�ha sobrokkal is d�sz�tik. A kertet a k�rnyez�  f�k �s hegyek l�tv�nya teszi teljess�, amelyek szinte egybeolvadnak vele.

Sz�raz k�kert

Ez a kertfajta szorosan k�t�dik a zen buddhizmushoz. �ltal�ban a templomok bels� udvar�ban helyezik el. A templomokat �s az egy�b buddhista �p�leteket magas, tet�s fal veszi k�r�l, �gy a kert amlegt�bb esetben t�k�letesen elk�l�n�l a k�rnyez� t�jt�l. A kialak�t�shoz egy eljesen s�k ter�letet v�lasztanak, amelyet egyenletesen lefednek apr� kavicsokkal. Ezut�n gondosan kiv�lasztott nagyobb szikl�kat �s k�veket helyeznek el a kavicsos talajra, melyeket medit�ci�s t�rgyaknak tekintenek. �ltal�ban az egyed�li n�v�nyek a kertben a moha, mely a nagyobb szikl�k k�r�l tal�lhat�. Megeseik az is, hogy n�ha egy bokorral �s f�val is �kes�tik a kertet, de szigor�an csak a kavics�gy sz�l�n. A kavicsot hull�mos mint�zat�ra gerebly�zik, mintha a tenger hull�mait akarn� �br�zolni. A szikl�k n�ha nem csak a medit�ci�s eszk�z�k szerep�t t�lt�k be: el�fordul, hogy valamely �jat - vagy �ppen a jap�n szigetvil�got - �br�zolj�k.

S�t�l�kert

A s�t�l�kertben - ak�rcsak a paradicsomkertben - rengeteg elem j�tszik szerepet a l�tv�ny kialak�t�s�ban. A paradicsomkertt�l elt�en azonban egy-egy oldalr�l vagy sz�gb�l csak a kert egy darabj�t l�thatjuk. Teljes megcsod�l�s�hoz - mint ahogy a neve is el�rulja - egy s�ta sz�ks�ges. �gy a kert k�zponti �s legfontosabb r�sze az az �t, amelyen v�gigj�runk. Ez k�sz�lhet k�lapokb�l, sim�ra gerebly�zett kavics�sv�nyb�l vagy egym�s mell� helyezett lapos deszk�kb�l is. N�ha megszak�tja egy-egy h�d vagy egy apr� foly�, amelyen a kiemelked� j�r�k�vekre vagy fatusk�kra l�pdelve lehet �tkelni. A kert igazi sz�ps�ge a t�j �s a kialak�tott k�zeg folyamatos �s harmonikus v�ltoz�s�ban rejlik. A kis szigetek helyett a s�t�l�kertben ink�bb f�lszigeteket alak�tanak ki a t� vagy foly� partj�n, amellyel kiemelik a v�z f�l� tornyosul� f�k k�l�nlegess�g�t.

Teakert