Tartalom
Az udvari zennek (GAGAKU) kt vltozata van; a zenekari muzsika s a tncok zenekari ksrettel. Az elad egyttes tagjai alkotjk a legelkelbb muzsikus kasztot. Az udvari zent thangszerek - dobok, gongok, - s fvsok b vlasztka jellemezte. A hagyomnyos, merev NO - "tehetsg benmutat" jtkok, buddhista tmn alapul kznapi jeleneteket brzol drmk. Ksri a szl-, s krusnek. A parasztzent INAKABUSHIK, a szrakoztat zent a GSK szolgltattk. Buddhista befolysra a 13. sz. -ban az udvari zene mellett a npi zene is fejldsnek indult. A japn zene alapjban vve egyszlam, de mivel a hangszereket egyttesen is hasznljk, sajtos primitv tbbszlam eladsmd (heterofnia) tmad. A japn zene korltozott szm alapdallamra pl, amit az eladk szabadon varilnak. Hangjegyrsuk az alapdallamot rgzti: a dallamlpsek magassgt szmmal, a ritmust betvel.
Kotmvsz - Sakuhacsi-jtkosok - Szamiszen jtkos
Japn nemzeti hangszere a KOTO. Hossz japn citera, 13 selyemhrja a mozgathat hrtart lbak fltt hzdik. A koto is, mint a tbbi hros hangszer a 16. szzadban jelent meg. Jellegzetes hangszerk mg a SAKUHACSI - vgn fjt japn fuvola. A npszer tncos Kabuki sznhz jtkt fuvola, dob, SZAMISZEN ksri. A SZAMISZEN hrom hros, lapos ht hossz japn lant.
rdekes hangszer a rvidnyak japn lant azaz a "holdgitr." Oldalt fjt fuvolk, npi hegedk s klnbz dobok mg hangszerei. A CURI DAIKO japn horddob; a KAKKO - kt szarvasbr-membrnos dob, az OKEDO hengeres dob, mg a MOKUGIO halformj japn hastott dob.
Tnca si, egyrszt a fldmvels folyamatait szimbolizl, msrszt vallsi jelleg dramatikus, melyet nekkel, hangszerrel ksrtek. A jellemek brzolst meghatrozott jelmezek, parkk, maszkok segtettk. Ezzel egyidben kialakult az udvari ceremnik zens, tncos bemutatsa. Az 50-es vek ta visszatrtek a legendk s npzenk feldolgozshoz. Stlusban a hagyomnyok, magasfok technikai felkszltsg, maszk-, s kellkhasznlat megrzsre |