Levele �r�kz�ld, kar�jos. Vir�gzata erny�s, gy�m�lcse bogy�. A H. Helix L. (repk�ny B., ragadoz� v. vad B.) az �vil�g cserj�je, erd�talajon, szikl�kon n�, a f�k derek�n falakon stb. 10-15 m. magasra, vagy magasabbra is felkuszik; a v�n B. dereka 1/3 m.�tm�r�s vastag is lehet. A B. azonban nagyon lassan n�vekszik, mig 1 dm.-nyi �tm�r�sre vastagodik, m�r t�bb sz�z �ves, ez�rt szok�smond�s, hogy a B. 100 esztend�s kor�ban vir�t. Levele kopasz f�nyes, s�t�tz�ld, t�bbnyire feh�ren erezett, sz�gletesen �tkar�ju. Csak v�n kor�ban, napos helyen, a vastag t�rzs �s �szkor vir�gzik. Vir�gz�sa azonban a k�r�lm�nyt�l, k�l�n�sen a term�hely kedvez� volt�t�l f�gg, j� helyen m�r 25 esztend�s kor�ban is vir�gzik. A vir�gz� hajt�s levele eg�sz elt�r�, toj�sdad, kar�jtalan (felem�s lev�l; heterophyllia), ugy hogy a B. �ga vir�gz�sa idejen a nem gyakorlott szemnek eg�szen idegen. Ha az ilyen level� hajt�sokat dugv�nyokr�l szapor�tj�k, a bel�le felnevelt B. gyakran nem kuszik, hanem merevsz�ru marad, fa alakuan n�; ez a kert�szek Hedera arbore�ja. Vir�gja z�ldess�rga, tavaszra �r� m�rges bogy�ja fekete. Fiume k�rny�k�n a levele f�nyesebb. Kertekben t�bb fajt�ja van. Ilyen a tarkalevel�, tov�bb� a gyorsan n�vekv� sk�t B. (H. hibernica Hortulanorum) nagy �s vil�gos z�ld levelekkel. Ezt azonban a hideg hamar�bb megviseli, mint a kisebb level�t, s t�lre be kell takarni. D�li Eur�p�ban s keleten a H. Helixet, a H. po�tarum Bert. (H. chrysocarpa Walsh H. po�tica C. Bauh.) v�ltja fel; ennek a bogy�ja nagyobb �s s�rga. A bar�ts�g jelk�pe. A r�giek a likacsos faj�b�l borsz�r� ed�nyt is csin�ltak.