Kikb�l lettek a g�s�k?

A gy�szos m�ltban a l�nyok nem �nsz�ntukb�l lettek g�s�k. Sz�leik nem tudt�k eltartani �ket, s �gy gondolt�k, hogy a „vir�g �s f�zfa vil�ga” a lehet� legjobb megold�s l�nyaik sz�m�ra.

A g�s�k hagyom�nyosan 6 �vesen 6 h�naposan �s 6 naposan kezdt�k el a tanul�st. Ellent�tben a nyugattal a 666-ot szerencs�snek tartott�k, k�l�n�sen valami �j kezdet�vel kapcsolatosan.

Napjainkban a l�nyok, �s a fiatal n�k a legj�l�nf�l�bb ind�ttat�sokb�l csatlakoznak a „vir�g �s f�zfa” vil�g�hoz. Mindig is nagy �r�m volt, ha l�ny sz�letett a hanamacsiban, hiszen k�s�bb g�sa v�lhatott bel�le, akire nem nehezedett az a teher hogy k�v�l�ll�k�nt fogadj�k be valamelyik csal�dba. 

 M�soknak laz�bb rokoni kapcsolataik voltak, vagy pedig a g�s�kat kiszolg�l� mesters�gek vil�g�ban sz�lettek. Manaps�g m�r megszokott, hogy a tanoncok teljesen k�znapi, k�z�poszt�lybeli csal�dokb�l sz�rmaznak, s az�rt l�pnek a p�ly�ra mert vonzza �ket a g�s�k pomp�zatos megjelen�se, s ki akarj�k pr�b�lni ezt az �letst�lust. �m nem t�l gyakori, hogy jel�ltek �rkeznek a civil �letb�l. A „vir�g �s f�zfa vil�g�hoz” val� csatlakoz�s el�tt a jel�lteknek hatalmas l�lektani g�takat kell lerombolniuk. Az els� a sz�l�i j�v�hagy�s. A l�nyos sz�l�k k�r�ben a g�sas�g sosem szerepelt a t�z legvonz�bb p�lya k�z�tt. M�sr�szt a sz�l�k gyakran pontosan tudj�k, milyen rigor�gus a k�pz�si �s szab�lyrendszer, hiszen �ket kor�bbi, sokkal szigor�bb gener�ci� nevelte fel.
A m�sodik szab�ly az, hogy a fiatal jel�lteknek gyakorlatilag minden kapcsolatot meg kell szak�taniuk a v�r szerinti csal�djukkal.  Itt, legyen b�rmilyen kor� is, nem fog �lomvil�gban �lni.  Minden komolyabb jap�n m�v�szeti �gban a tan�tv�ny a „forr�sig s�t�l „. 
Az Oktat�s�gyi Miniszt�rium nem ismeri el a g�s�iskol�kban oktatott m�v�szeteket. A sz�l�k azt is nehezen fogadj�k el, hogy a k�pz�s sor�n gyermek�k hatalmas ad�ss�gokat halmoz fel, amit k�s�bb vissza kell fizetnie az okij�nak. A mai Jap�nban senki sem k�nyszer�l arra, hogy g�sa legyen, ez�rt egyre kevesebben teszik ezt.

A maiko bel�p�se a g�sa-t�rsadalomba

A sikomi id�szak kb. egy esztendeig tart. Ez alatt az id� alatt a l�ny egyszer� kimon�ban j�r, haj�t kedve szerint viselheti, de le nem v�gathatja. A kimon� visel�s�t meg kell szoknia, s gyakorolnia kell, hogy az �sszes kieg�sz�t�vel egy�tt mag�ra tudja �lteni az el��r�soknak megfelel�en. Saj�tos m�don kell �sszehajtani, �s egy jap�n paulowniaf�b�l k�sz�lt kom�dban, a tanszuban tartani.

A sikomi-szan �lete meger�ltet� �s napjai hossz�ak. Meg kell v�rnia, am�g a vacsor�r�l vissza�rkez� n�v�rei v�geznek, �s csak azt�n tiszt�lkodhat, ha az okija minden lak�ja v�gzett a tiszt�lkod�ssal – ez lehet ak�r hajnali 3 �ra is – �s m�snap kor�n kell kelnie, hogy el ne k�ssen az iskol�b�l.

A k�pz�s els� szakasz�n sikeresen t�ljutva a g�sa-n�vend�k kb. egy h�napra minari-szan lesz. Megtanul b�nni a sironurival, �s mag�ra �lti az ohikizurit.

Meg kell tanulnia, milyen a helyes testtart�s, viselked�s, a vacsorahelyis�gbe val� bel�p�skor t�rt�n� meghajl�s megk�v�nt m�dja, �s azt, hogy hogyan kell besz�lni a vend�gekkel, �s az elv�rt, hagyom�nyos m�don sz�rakoztatni �ket.

Ezt az id�szakot a szan-szan-kudo z�rja le, amikor maikov� v�lik a jel�lt. A maiko �s oneszanja szak�val k�n�lja egym�st, mindketten 3 kortyot isznak 3 kis cs�sz�b�l, majd a maiko �nnep�lyes mozdulatokkal cs�sz�t cser�l az ocsaja okaszanj�val, majd a t�bbi �t jelenlev� el�lj�r�val. A maiko �j nevet kap, mely mag�ba foglalja n�v�re nev�nek egyik bet�jegy�t. Ez a szertart�s jelzi, hogy hivatalosan is befogadt�k a hanamacsi csal�dba.

�ltal�ban az oneszan is ahhoz az okij�hoz tartozik, ahova a n�vend�k. A n�v�r feladata, hogy v�denc�t megtan�tsa arra, amit a hanamacsiban tudni kell, �s tan�csokkal l�ssa el. Egy szem�lyben tan�t�n� �s gy�m is.

A g�sa-jel�ltek azonban nemcsak megfigyel�s r�v�n saj�t�tanak el dolgokat, hanem iskol�ba is j�rnak. A kezd� g�sa tanul�s�nak els� napj�n v�gign�zi a rangid�s g�sa k�sz�l�d�s�t. Minden g�sa-jel�lt egyforma frizur�t hord, ez a vareshinobu nev� hajviselet.