A g�s�k l�te egyenes k�vetkezm�nye a jap�n csal�di rendszernek. A jap�n ember ugyanis nagyon szereti a vend�gesked�st, a h�ziasszonynak azonban a f�rfit�rsas�gban nincs semmi keresnival�ja. Ezt a k�rd�st - hogy a vend�gek sz�rakozzanak is, de a h�ziasszony m�gse legyen jelen - a jap�n g�sa-rendszer oldotta meg. A j� g�sa teh�t mindenek el�tt a h�ziasszonyt helyettes�ti a h�zon k�v�li vend�gesked�sn�l. A j� g�sa mag�ban egyes�ti mindazokat a kiv�l� tulajdons�gokat, amelyeket a n�i ide�llal szemben t�maszthatnak. Sz�p �s szellemes, mozdulatai eleg�nsak, ak�rcsak gondolatainak kifejez�si form�i, �s mindenek el�tt mindent elnyel, amit hall, semmit se ad vissza. Az igazi g�sa erk�lcs�s.

Hossz� �vekig tart azonban, mire a h�lgyek el�rnek erre a m�v�szi fokra. Kyot�ban, Jap�n �si f�v�ros�ban, ahol k�pz�s�k a szok�sosn�l szigor�bb, maik�knak - t�nc asszonya - �s geik�knak - m�v�szet asszonya - nevezik a g�sa-jel�lteket, illetve a g�s�kat.

A g�s�k k�l�nb�z� t�rsadalmi oszt�lyokb�l ker�lnek ki. Vannak olyan l�nyok, akik vid�kr�l ker�lnek a g�sa-negyedekbe, �k �ltal�ban m�veletlenek. Vannak, akiket a g�sah�zak a 9-10 �ves korukban adopt�ltak a szeg�nyebb csal�dokt�l.

A tanul�s folyamata

A g�sajel�ltek reggelt�l d�lut�nig - 10-11 �r�t�l d�lut�n 3-ig - egy k�l�nleges tanint�zetben tart�zkodnak, ahol t�ncot, zen�t �s teaszertart�st tanulnak. A tan�r�k ut�n h�zimunk�t v�geznek, majd 4 �ra t�jban elkezdenek k�sz�l�dni a 6 �rakor kezd�d� vacsor�kra. A maik�nak akkor is k�szenl�tben kell v�rakoznia, ha nincs dolga este, mert v�ratlanul is sz�ks�g lehet szolg�lataira. A maik�knak 1950 el�tt nem volt szabadidej�k, ma azonban egy h�napban 2 szabadnapjuk van. Ma a legt�bb jel�lt 15 �ves kor�ban kezdi a tanul�st, de van, aki csak 18 �vesen, a k�z�piskola elv�gz�se ut�n v�lasztja ezt a hivat�st.

A sikomi id�szak kb. egy esztendeig tart. Ez alatt az id� alatt a l�ny egyszer� kimon�ban j�r, haj�t kedve szerint viselheti, de le nem v�gathatja.
A sikomi-szan �lete meger�ltet� �s napjai hossz�ak. Meg kell v�rnia, am�g a vacsor�r�l vissza�rkez� n�v�rei v�geznek, �s csak azut�n tiszt�lkodhat, ha az okija minden lak�ja v�gzett a tiszt�lkod�ssal - ez lehet ak�r hajnali 3 �ra is - �s m�snap kor�n kell kelnie, hogy el ne k�ssen az iskol�b�l. Meg kell tanulnia, milyen a helyes testtart�s, viselked�s, a vacsorahelyis�gbe val� bel�p�skor t�rt�n� meghajl�s megk�v�nt m�dja, �s azt, hogy hogyan kell besz�lni a vend�gekkel, �s az elv�rt, hagyom�nyos m�don sz�rakoztatni �ket.

Ezt az id�szakot a szan-szan-kudo z�rja le, amikor maik�v� v�lik a jel�lt. A maik� �j nevet kap, mely mag�ba foglalja n�v�re nev�nek egyik bet�jegy�t. Ez a szertart�s jelzi, hogy hivatalosan is befogadt�k a csal�dba.

Minden g�s�nak meg kell tanulni a samiszenen - sz� szerinti jelent�se: az �zl�s 3 h�rja - j�tszani, mely egy git�rszer� hangszer, keskeny fanyaka van, 3 dug�val hangolhat�. A g�s�knak m�s hangszereken is meg kell tanulni j�tszani. Egyik legels� k�teless�g�k elsaj�t�tani a cucumi nev� kicsi dob m�v�szet�t. Sz�npadi fell�p�seken a t�ncosokat k�s�rik egy hat dobosb�l �s egy fuvol�sb�l �ll� zenekarban. Minden hangszerhez �rteni kell egy kicsit.

A dob-, a fuvola- �s a samiszen�r�k ut�n �nek�ra k�vetkezik. �nekelni mindenkinek k�telez� megtanulni, tehets�gt�l f�ggetlen�l. Meg kell tanulniuk tov�bb� ballad�kat, verseket �rni Haiku-form�ban. Ezeket m�r eg�szen kis korban elkezdik tanulni. A zene mellett a t�ncnak is nagy szerepe van a g�s�k m�v�szet�ben. B�r mindenkinek meg kell tanulni a t�ncok alapvet� elemeit, csak a leg�g�retesebb �s legszebb g�s�k fejleszthetik m�v�szi fokra t�nctud�sukat.

A zenei m�v�szeteken k�v�l nagy hangs�lyt fektetnek a tea-szertart�s - szad oktat�s�ra, mely a g�s�k k�pz�s�nek nagyon fontos r�sze. C�lja nem felt�tlen�l a teaiv�s �lvezete, ink�bb a j� modor �s az etikett bemutat�sa, mi�ltal gazdagodik az illet� szem�lyis�ge �s kultur�lts�ga. Minden mozdulata szertart�sos: az �dv�zl�s, a tea elk�sz�t�se, a cs�sze �tny�jt�sa, az ikebana �rt�kel�se, de m�g a f�st�l�k illat�nak �lvezete is. A teaiv�s szertart�sa legink�bb t�rdepl� helyzetben v�grehajtott t�nchoz vagy medit�ci�hoz hasonl�that�, melyhez kifinomult, kecses mozdulatok tartoznak. A g�s�k k�pz�s�hez tartozik, hogy j�rtass�got szerezzenek m�g a kalligr�fia - illetve az ikebana, a vir�grendez�s m�v�szet�ben.

Illemszab�lyok

A g�s�k f� viselete a kimon�. A kimon� visel�s�nek szab�lyai nem saj�t�that�k el a foglalkoz�sokon, legink�bb a t�nc�r�k alkalmasak arra, hogy a g�s�k megtanulj�k term�szetesen viselni ezt a ruhadarabot, �gy, hogy k�nyelmesem tudjanak benne mozogni. Csak �gy lehet felt�n�s n�lk�l beilleszkedni egy g�sacsoportba. Minden �vszaknak, �nnepnek, h�tk�znapnak megvan a maga trendje: az hat�rozza meg, milyen sz�n�, anyag� legyen az �lt�z�k.

A sz�zess�g elveszt�se

A g�sa-jel�lt �let�ben fontos esem�ny a mizuage, a sz�zess�g elveszt�se, melynek szint�n komoly szertart�sa van. A maik�k sz�zess�g�t �rver�sre bocs�jtj�k. A maik�nak meg kell aj�nd�kozni egy ekub� nev� s�tem�nnyel azokat a f�rfiakat, akiket a g�sa-jel�lt n�v�re kijel�l. Majd a kiv�lasztott �s megaj�nd�kozott f�rfiak elkezdenek licit�lni a jel�lt sz�zess�g�re. Aki a t�bb p�nzt �g�ri, az veheti el a maik� sz�zess�g�t. A jel�ltek t�bbs�ge egy tucat f�rfit aj�nd�koz meg. Aki elveszi a maik� sz�zess�g�t, a g�sa patr�nusa marad �lete v�g�ig, �m ez nem jelent semmif�le speci�lis el�jogot.

Szolg�lati ideje letelt�vel a g�sa f�ggetlenn� v�lik, maga ir�ny�tja �letet. Tanul�sa azonban nem �r v�get. T�bb �r�ra is j�r, hogy tov�bb jav�tsa m�v�szi k�pess�geit. Ezenk�v�l gyakran tov�bbk�pzik magukat otthon olvas�ssal, nyelvtanul�ssal a t�rzsvend�geik ig�nyeinek, �rdekl�d�si k�r�nek megfelel�en.

A szab�lyok szigor� betart�sa, a r�gi id�k szok�sainak �s gyakorlat�nak �rz�se folyt�n ezek az �rdekes n�k k�zvet�tik Jap�n m�v�szet�nek m�ltj�t, f�ltve �rz�tt kultur�lis �r�ks�geit. �k az orsz�g m�ltj�nak k�ztiszteletben �ll� let�tem�nyesei.