Viseletük
2008.01.14. 14:36
A gésák viselte
A „virág és fűzfa világa” sosem hitt a szűkmarkúságban, az anyagi korlátokban. A gésák viselete a legdrágább kelmékből, legnemesebb anyagokból készül. A ruhához, legyen szó bármilyen időszakról, szinte mindig hozzátartoznak a következők: mintás szatén, selyem, damaszt, brokátok, arany nyüstszár, aranyfonál, ezüstcérna, jáde, korall, teknőspáncél, gyémánt, ametiszt, achát, császárfa ( a lábbelikhez), valamint a nyugati világ számára ismeretlen kelmék. A kiegészítőkhöz további anyagok szükségesek: különböző minőségű merített papírok, puszpángfa a fésűkhöz, illetve papír selyem és bambusz a napernyőkhöz, legyezőkhöz, és kézitáskákhoz.
Az idősebb gésák parókát hordanak, amelyek általában importált igazi emberi hajból készülnek.
(paróka)
Az arcfestékekhez a történelem során, igen sokféle anyagot használtak fel.
A kimonók
A gésák minden tulajdonuknál többre tartják a kimonóikat, hivatásuknak e nélkülözhetetlen kellékét, és jelképét- amire gyakran úgy tekintenek mint saját lelkükre. Egy hagyományos japán kimonó megvarrásához tizenkét méter hosszú, és harminchét centiméter széles szövetre van szükség, (1 tan) van szükség , de a maikok és a geikok öltözéke kétszer ennyi anyagot fedez. A télvíz idején hordott kimonókhoz, akár három tan kelmét is elhasználnak. A viselet súlya néha megközelítheti a 20kg-ot ( egy maiko súlyának a felét). A nehéz kimonó könnyed viselése része a gésák tananyagának. Az obi (öv) megkötése egyszerre igényel kifinomult tudást, és fizikai erőt.
(kimono)
Nem véletlen hogy a legtöbb gésának öltöztetője van. A hanamacsi világa a kimonók körül forog. A ruhák tervezése, kiválasztása, ajándékozása, a fiatalabb gésákra való hagyományozása a mindennapi életük szerves részét képezi. A kimonók az obival, és a kiegészítőkkel együtt egyértelműen viselőjük státuszát jelzik a szórakozónegyedben. A maikok kimonói a fiatal nők hagyományos elvét tükrözik: elsősorban viselőjük fiatalságát, és szépségét igyekeznek vele kiemelni. A fiatal maikok kimonója gazdagon díszített, a rajta látható motívumok általában az évszakok változására utalnak. Minél magasabb valaki rangban, kimonója annál szolídabb díszítésű. Az idősebb maikók kimonóján kevesebb a díszítés, a geikóin pedig az obi fölött nem találunk díszítő motívumokat.
Ünnepek idején mind a maikok , mind a geikok első fellépésük alkalmával fekete kimonót díszítenek, amelyet öt-öt embléma díszít a ruha újjain, elől, és hátul. Kevésbé hivatalos alkalmakkor megengedett a színes, díszesebb, címeres kimonók viselete. A független geiko ruháját a családi címer , az okijában élő geikok, és maikok kimonóján pedig házuk emblémája díszeleg.
A hétköznapokon díszes, béleletlen pamutköntöst, (yukata) viselnek.
(yukata)
A gallér a gésák szolgálatban eltöltött idejét szimbolizálja. Gallér alatt egy levehető szallag értendő, melyet hátul, a kimonó nyakrészéhez varrnak. A maikok szallagja kezdetben vörös, majd idővel egyre több ezüstszálat hímeznek rá. A gallér átváltozása a vörösből, fehérbe azt jelzi, hogy a maiko geiková lépett elő.
(piros galléros maiko)
Hajdíszek
(faragott japán fésű)
A maikok díszes hajtűit (kanzasi) akár koronának is tekinthetjük. Általában két részből állnak: egy aprócska csokorból, és legalább fél tucat lelógó szalagból , amelyek évszázadok körforgását tükrözik. A hajdíszek szimbólumai visszaköszönnek a kimonók anyagain, és egyéb dekorációs kellékein. Egyetlen más kultúrában sem övezi olyan nagy tisztelet az évszakokat, mint Japánban.
A hajtű évről évre változik, s mindig az adott évbúcsúztató fesztivál motívumait használja
Január
|
sárkányeregetés, és búgócsigázás mint hagyományos újévi motívum
|
Február
|
az első virágfesztivál ünnepe, amelyen a szilvafa virágzását ünneplik, így a szilvafa virágai is előfordulnak.
|
Március
|
a japánok az arnyszinű virágú repcét tartják a tavasz hírnökének
|
Április
|
a hónap jellegzetes virága a csersznye, amelyet megszállott tisztelettel öveznek
|
Május
|
motívumai a lilakác, és az írisz
|
Június
|
párás esős hónap, a nyírkos idők elmúltát hortotezia, és fűzfa díszítésű hajtűkkel igyekeznek siettetni
|
Július
|
sor kerül a híres Gion fesztiválra, amikor a hanamacsik új hajtűket terveznek
|
Augusztus
|
a hónap szimbóluma a hajnalka
|
Szeptember
|
a kínai harangviráot (kikyo) fűzik elegáns, lila, és fehér szinű fejdísszé, az ősz kezdetére utálva
|
Október
|
a hónap jelképe a krizantém,ami egyben a császári család címervirága is
|
November
|
a novemberi hajtűkön a rozsdabarna juharfaleveleket használnak díszítésként
|
December
|
a japán újév jellegzetes étele a kerek, és kemény rizsfelfújt, a decemberi hajtűk szalagjait kézjegyükkel látják el. A szalagok álját emiatt üresen szokták hagyni
|
A lábbelik
Japánban hagyományosan igen sokféle lábbeli létezik. A különböző viseletek egyaránt tükrözik a tisztséget, a foglalkozást, vagy az egyéni ízlést. A maikók lábbelije azonban egyedi: a tíz centiméter magas, császárfából készült fapapucs(okobo) elárulja, hogy viselője egy külön osztályba tartozik.
A geikok getáját szintén császárfából készítik, de alacsonyabb és egyszerűbb: sima falap, két fakockával. Ahogyan szerte japánban a „virág és fűzfa világá”-ban is az a szokás, hogy a lábbeliket a szobába lépve levetik, és kint hagyják a bejárat előtt.
okobo
|
geta
|
|